MIÉRT FUT EL A KUTYA?

Előfordulhat hogy pár kutyának más gondolatai, elképzelései vannak a kutyáról, mint például a gazdiknak.. Ezeket a blökiket gyakorlatilag lehetetlen verbálisan fegyelmezni, a problémát maximum egy vastag lánc megfelelő alkalmazásával lehet orvosolni, vagy egyéb alternatív módszerekkel (villanypásztor, pincefogság), bár ez nem feltétlen nyerné el a lelkes állatvédők és jó érzésű emberek szimpátiáját. Sok oka van annak, hogy a kutya előzetes bejelentés nélkül angolosan távozik, a gazdi csekélyke örömére. Az okok felderítéséhez elég csak a családfára gondolni: az ősök, a farkasok a mai napig vándorló életmódot folytatnak a táplálékszerzés miatt, így ez a kutyákban is kódolva van.  A fejük akár egy GPS, több négyzetkilométernyi útvonalat képes észben tartani, cserkészversenyeken biztos ők vinnék el a pálmát.  Ezért van az, hogy Lassie is hazatért, bár az ő sztorijában azért találunk népmesei elemeket és némi deus ex machinát. Az önkéntes kalandtúra azonban nem mindig olyan vidám és romantikus befejezésű, mint Lassie története, ezért lehetőleg ne erre alapozzuk a jövőt, ha a kutyánk télakra adja a fejét. Az elkóborolt állatok életét nem csak az emberek, de az autók is veszélyeztetik, bár  valamelyest megnyugtató a tudat, hogy a macskák gyakrabban esnek áldozatul egy forgalmas főúton. Gyakran társaikkal vagy más állatokkal való küzdelmek során sérülnek meg vagy szereznek halálos sebeket. És ha ezeket még meg is úsznák, akkor is nagy a valószínűsége annak, hogy lecsapnak rájuk a filmekben meglehetősen sötét oldalukról megmutatott gyepmesterek vagy sintérek és menhelyre kerülnek, vagy esetleg gonosz kozmetikai cégek végeznek rajtuk tiltott kísérleteket. Egyes vélekedések szerint a kóbor kutyákra a kínai éttermek is meglehetős veszélyt jelentenek. Az ilyen sorsra jutott ebek szinte soha nem látják viszont gazdájukat. Nézzük, mi buzdítja őket a világlátásra! Az elszökés okai: A szaporodási ösztön: Egy ép, egészséges kutya, amint kiszagolja a tüzelő szuka szagát, azonnal elindul a felkeresésére, ha kell, átpasszírozza magát a legkisebb lyukon vagy kiássa magát a kerítés alatt. Persze ebben megakadályozhatjuk, ha építünk neki egy betonbunkert, vagy esetleg megkötözzük. Ennél humánusabb megoldás azonban az ivartalanítás. Nem mindig tökéletes az eredmény, ugyanis a párzási ösztön nem (csak) az ágyékban generálódik, hanem az agyban is. Így egy idősebb eb akár emlékezetből is nekiindul, ha teheti. Ezen nem kell kiakadni, mert mi is családra, gyerekekre, boldogságra, fényes karrierre vágyunk. Természetesen az ivartalanítás fékezi, sőt az esetek 90%-ban meg is szünteti a párzási ösztönt, mert az ivartalanítás utáni 8. órában a tesztoszteron szintjük teljesen lecsökken, de azért kivételek mindig akadnak. Unalom: Miért mászik, vagy ugorja át a kerítést a kutya? Ennek egészen prózai okai vannak: kívül tágasabb és sokkal izgalmasabb. Amikor elmegyünk dolgozni, általában kizárjuk a kertbe a kutyát, nehogy valami bajt csináljon a lakásban, és csak reménykedhetünk, hogy feltalálja magát, anélkül, hogy jelentősen átrendezné az udvar növényvilágát és tereptárgyait. Abban az esetben, ha a kert nagy és van mivel játszania (labdák, játékok), akkor ez nem is jelent gondot. Problémát az okoz, ha egy bélyegnagyságú kertbe zárjuk aktív és kíváncsi kutyánkat. Akkor nagy valószínűséggel megőszül majd az unalomtól, vagy esetleg felássa a kertet, bár ezt megfelelő pedagógiai módszerekkel akár a hasznunkra is fordíthatjuk, csak tisztázni kell a kutyával, hogy melyik a gaz, melyik a paprikapalánta. Ha nincsen macerálni való macska, felásásra váró gyep, ugatnivaló dolog, akkor bizony gyakran választja a veszélyesebb, de kétségtelenül izgalmasabb utcákat. De gondoljunk csak bele...Mi mit tennénk, ha kéznél van egy gumilabda, a rágnivaló lompos farkunk, meg egy-két vacak.Ki ne vágyna ki a szabadba,a mezőre, az erdőbe...Bár sok esetben a kutyák, ha öncélú, szórakoztató sétára indulnak odakintre nem a mezőn találják magukat, de mindenesetre jobb, mint bennt játszani a már feltérképezett kertben. Vadászösztön: Szintén nagyon erős kényszer a zsákmányszerzés ösztöne. Még az a kutya is vágyik erre, akit jól tartanak. Mi tagadás, nem kihívás odabattyogni a kajás tálkához és kienni belőle az aznapi adagot. Sokkal élvezetesebb, ha lehet közben vért ontani, cserkészni, szimatolni, harcolni. A lakásban tartott kutyák sem tudják elnyomni vadászösztöneiket, ők persze nem elszöknek, hanem tömegmészárlásost játszanak a kínai selyem díszpárnákkal vagy a nagyi lábával. A játék és a sok séta itt is sokat segíthet! Szociális okok: Akárcsak a farkasoknak, néhány kutyának is van második otthona, de legalábbis kutyabarátai a szomszédban, akikkel néha összejönnek és társasági életet élnek, megbeszélik a napi pletykát, ki kivel jött össze, ki kit harapott meg. Ez persze csak akkor valósulhat meg, ha a gazdi együttműködő és nem foltozza be a kerítésen a kutyaméretű lyukakat, vagy nem épít kétméteres betonkerítést, ami a föld alatt is folytatódik. A társasági életet kedvelő kutyák előnye, hogy ha jól kisétálta magát, akkor többnyire hazatér, de ez persze nem életbiztosítás. A szociális indíttatásból meglépő kutyák között a "mindenki kutyái" viszik el a pálmát, akik egy személyben látják el a házikedvenc sok nehézséget igénylő feladatait 4-5 családnál. Ez persze csak ott lehetséges, ahol a kutya szabadon jár-kel a kertekben és az utcán. Az eb tulajdonjoga ebben az esetben vitatott, mert mindenkit istenként imád, aki szívesen látja. Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy őrizetlenül lófráló kutyusunk épségben hazatér. Ha időhiányban szenvedünk, akkor osszuk fel családon belül a napi kutyasétáltatást, így a kutya is jól jár és mi is fittek maradunk. Fizikális szükségletek: Ha kutyánk többet enne, mint amennyit kap, és a közelben felfedez egy táplálékforrást, akkor nagy valószínűséggel felkeresi azt. Viharfóbia: Sok kutya nagyon fél a vihartól, villámlástól és a mennydörgéstől. Egy részük statikus állapotban vészeli át a vihart egy kis résben a szekrény és a fal között, illetve a gazdi ölében, de szép számmal akadnak olyanok is, akik inkább elszaladnak előle. Ők talán olyan messzire kerülnek a háztól, hogy már nem találnak haza. Nagyon félős kutya esetében célszerű szakember segítségét kérni. A gazdától való félelem: Ha a kutyát állandó lelki terror alatt tartjuk, illetve rajta gyakoroljuk az önvédelmi órán elsajátított mozdulatokat, akkor tulajdonképpen egész egyértelmű, hogy stresszesebb időszakban a kutya nemes egyszerűséggel meglép a békét és nyugalmat nem árasztó családi házból. És nem feltétlen tér vissza. Amit tehetünk Az első és legfontosabb tennivalónk, ha nem akarjuk tenyészteni ebünket, hogy ivartalaníttatjuk! Persze ez sem garancia, de ez a legbiztosabb módja kutyánk vándorlási ösztönének megszüntetésére. Arról már nem is beszélve, hogy a kóbor kutyák amúgy is szép számmal gazdagítják a már amúgy is nagy (nem kívánt) kutyapopulációt. Másodszor: a kertünk legyen körülvéve magas és erős kerítéssel, így ebünk nem megy ki, hívatlan látogatók pedig nem jutnak be. Nagyon szélsőséges esetben betonozzuk le az udvart, így ki sem tudja magát ásni. Ha hosszabb ideig marad magára, akkor ne zárjuk be egy kis helyre, de ha mégis ezt kell tennünk, akkor legalább legyenek játékai, amikkel el tudja foglalni magát. Mindig legyen előtte friss, tiszta víz. Ha otthon vagyunk, akkor játsszunk vele sokat, sétáltassuk és futtassuk meg. Ha kutyánk fél a vihartól, vagy bármi mástól akkor kérjünk segítséget az állatorvostól vagy a kutyakiképzőtől. Ne hagyjuk, hogy a félelme eluralkodjon rajta. Sok türelemmel és gyakorlással megszüntethető a fób MIT EGYEN A KISKUTYA?   Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyáknak, különös tekintettel a választás körüli időszakra. Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű. A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában. Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés. Kölyökkorban gyakrabban fordul elő hasmenés, ami fokozott folyadékveszteséget jelent, és amelyre ebben a korban sokkal érzékenyebbek az állatok. Amint a kölyök rászokik az ivásra, fokozatosan lehet csökkenteni a keverékben a tej mennyiségét, és végül a tejet teljes egészében el kell hagyni. Mivel kínáljuk, etessük először a kiskutyát? Ne szárazeleséggel kezdjük! Még akkor sem, ha láthatóan szívesen és jóízűen nyammognak a kölykök a száraztápon. Jobb, ha kezdetben lédús, nedvesített eledelt (vagy beáztatott száraztápot) kínálunk, hogy a szilárd eleséggel együtt kellő mennyiségű folyadékot is felvegyen az állat. Erre kezdetben azért van szükség, mert ha a kölyök jóllakik szárazeleséggel, és nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot (vizet), túlterhelheti a gyomrát, ami hányáshoz vezet, és rendellenes bomlási folyamatok indulhatnak meg az emésztőtraktusban, ami gyomor-bélgyulladást okozhat. Hányszor etessük naponta? Minél többször! A választás körüli időszakban napi 4-5-szöri etetés lenne az optimális, de sajnos manapság ki tudja ezt megoldani, amikor napközben majd" mindenki dolgozik. Ebben az esetben is legalább napi 3 etetésre szükség van eleinte. Később, amikor már hozzászokott a kiskutya a száraztáphoz, két etetés között napközben előtte lehet hagyni a szárazeleséget (mohó, "irigy" egyedek esetében nem javasolt az "önetető" használata). Nagyon fontos, hogy egész nap kellő mennyiségű víz álljon rendelkezésre, hogy az állat bármikor ihasson. Feltétlenül gondolni kell arra, hogy a kölyök játékból (vagy ügyetlenségből) hajlamos felborítani az itató (és etető) edényét, ezért gondoskodni kell stabil itató edényről. Mit egyen a kölyök? Kezdetben alapvetően húsalapú eleséget javaslok (áztatott száraztáp, konzerv táp, főtt baromfihús, puhára főzött marhahús). A húsos ételek mellett kaphat főtt sárgarépát, és például főtt rizst is. Kezdetben csontos eleséget ne kapjon. Néhány hét múlva, amikor már jól eszik, megtanul rágni, kaphat főtt csirkenyakat. A húsételek esetén eleinte nem árt vigyázni, hogy az ne legyen zsíros (hasmenést okozhat). Sokkal egyszerűbb a dolgunk, ha a tápok etetése mellett döntünk. A teljes értékű tápok rendszerint tartalmaznak mindent, amire a kiskutyának szüksége van. Persze itt is adódik a kérdés: melyik tápot vegyem? Általában elmondható, hogy a tápok ára egyben jelzi a minőséget is (a jobb minőségű tápok többe kerülnek). Kölykök esetében érdemes a jobb minőséget választani, még ha azok drágábbak is, mert a kölyök napi fogyasztása még viszonylag kicsi, így a drágább táp sem terheli túlzottan a pénztárcát. A tápgyártók ma már fajtára, korcsoportra, testméretre optimalizált tápokat is forgalmaznak. Kölykök esetében a "puppy", "junior", "growth" jelzéssel ellátott tápot javasolt választ BOLHA- ÉS KULLANCSIRTÁS Az élősködők elleni védekezéshez meg kell ismernünk életmódjukat, szokásaikat. Készítsünk együtt haditervet! A kullancs és a bolha parazita, amely "csak" vért szívni megy a gazdaállat közelébe. Ráadásul más kórokozókat is terjesztenek: a bolha az uborkamagképű galandféreg, a kullancs pedig különféle fertőző vírusok köztesgazdája. Ezen kívül bőrirritációt és allergiát is kiválthatnak kedvenceinkből. A haditerv A védekezésben jó eredményt csak akkor érünk el, ha a környezetben élő összes kutyát és macskát egyidejűleg kezeljük különféle irtószerekkel . Jó tudni, hogy a bolhák 90%-a nem az állaton, hanem a környezetében található: télen fagymentes helyeken, nyáron mindenütt jelen vannak. Sokat segít ezért az állat környezetének tisztán tartása, rendszeres porszívózása, időnkénti vegyszeres permetezése. A vegyszerrel a bolhák életciklusát kell megtörnünk : el kell érnünk, hogy ne szaporodhassanak tovább. A kullancsok esetében legfeljebb a távolmaradásukról gondoskodhatunk. Fontos tudnunk, hogy a különféle gyógyszerekkel és vegyszeres készítményekkel vigyáznunk kell: csak arra használjuk, ami a használati utasításban engedélyezett. Nem ugyan olyan szerek valók kutyára és macskára! Bolhák és kullancsok eltávolítása A bolhátlanítás első lépése mindig az állat átfésülése legyen. Azonnali hatást érhetünk el a bolhasamponos fürdetéssel vagy különféle bolhairtó oldatok állatra permetezésével. A hatás garantált, de nem tartós, ráadásul balesetveszélyes, hiszen a hatóanyag az állat szervezetébe is kerülhet. Viszont az ilyen kezelések a rühatkákra és tetvekre is hatásosak. A sampon habját néhány percig hagyjuk az állat szőrén, majd alaposan mossuk le. Az állatnak nem szabad lenyalnia magáról a sampont. Bizonyos készítményekre a macskák érzékenyek, ezért a szer bevetése előtt ellenőrizzük a használati utasítást. Az állatokat rovarirtó porozással is lehet bolhátlanítani. Ilyenkor az állat testfelületére kell hinteni a port, de legjobb, ha ezt végső elkeseredésünkben, más módszerekkel kombinálva, elsősorban a környezet parazitamentesítésére használjuk. Tartós hatásúak a nyakörvek és a cseppentős szerek Tartós hatásúak a gyógyszeres nyakörvek és a spot-on készítmények, amelyek kirándulások alkalmával is folyamatosan védik az állatot. A nyakörvek általában több hónapos hatástartamúak: kullancsok ellen ezek a leghatásosabbak. A nagy testű kutyáknak gyengébb védelmet nyújtanak. A nyakörv hátránya, hogy néha bőrirritációt okoz. Az aktív állatokat akadályozza a mozgásban, macskáknál pedig kifejezetten balesetveszélyes (pl. fennakad a kerítésen, mikor a macska átbújik egy szűk résen). A fürdés és úszás csökkentik a bolhanyakörvek hatását. A cseppentős (másnéven spot-on) készítmények kényelmesebbek: hatásuk 1-3 hónap. Ügyelnünk kell az adagolás pontosságára, illetve arra, hogy a bőrre, és ne a szőrre kerüljön. A hatóanyag egy nap alatt felszívódik; ebben az időszakban ne nagyon simogassuk az állatot. A spot-on szerek a bőrbe, majd a faggyúmirigyekbe kerülnek, végül a teljes testfelületen eloszlanak, elriasztva a parazitákat. Mivel ezek az anyagok zsíroldékonyak, a vizes fürdések nem befolyásolják hatásukat, samponos fürdetés esetén viszont gyakrabban kell a kezeléseket ismételnünk. A tabletták és injekciós készítmények általában rovarnövekedés-gátló anyagokat tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az állaton jelenleg élő parazitákat nem pusztítják el, csak továbbszaporodásukat akadályozzák meg. Ha nem sikerült kiirtanunk a parazitákat Ha a kezelések utáni eredmény elmaradt, akkor valami hiba csúszott a számításunkba. Gyakran előfordul, hogy a kezelések közötti időszak hosszát túlbecsüljük, azaz túl ritkán védekezünk a paraziták ellen. Ilyenkor például a bolhák életképes petéket raknak. Az is gyakori hiba, ha nem minden állat esik át a kezelésen, és a kimaradt jószág visszafertőzi a többit. A bolha vagy kullancs gyakran érkezik egy vendégségbe érkezett házikedvenc hátán, de az is előfordul, hogy a mi kedvencünk jár bolhás állatok társaságába. Ha a fenti szabályokat betartjuk és a parazitákra odafigyelünk, elérhetjük, hogy minél kevesebb vegyszer felhasználásával élősködőmentesek maradjanak kedvenceink.