MI�RT FUT EL A KUTYA?

El�fordulhat hogy p�r kuty�nak m�s gondolatai, elk�pzel�sei vannak a kuty�r�l, mint p�ld�ul a gazdiknak.. Ezeket a bl�kiket gyakorlatilag lehetetlen verb�lisan fegyelmezni, a probl�m�t maximum egy vastag l�nc megfelel� alkalmaz�s�val lehet orvosolni, vagy egy�b alternat�v m�dszerekkel (villanyp�sztor, pincefogs�g), b�r ez nem felt�tlen nyern� el a lelkes �llatv�d�k �s j� �rz�s� emberek szimp�ti�j�t. Sok oka van annak, hogy a kutya el�zetes bejelent�s n�lk�l angolosan t�vozik, a gazdi csek�lyke �r�m�re. Az okok felder�t�s�hez el�g csak a csal�df�ra gondolni: az �s�k, a farkasok a mai napig v�ndorl� �letm�dot folytatnak a t�pl�l�kszerz�s miatt, �gy ez a kuty�kban is k�dolva van.  A fej�k ak�r egy GPS, t�bb n�gyzetkilom�ternyi �tvonalat k�pes �szben tartani, cserk�szversenyeken biztos �k vinn�k el a p�lm�t.  Ez�rt van az, hogy Lassie is hazat�rt, b�r az � sztorij�ban az�rt tal�lunk n�pmesei elemeket �s n�mi deus ex machin�t. Az �nk�ntes kalandt�ra azonban nem mindig olyan vid�m �s romantikus befejez�s�, mint Lassie t�rt�nete, ez�rt lehet�leg ne erre alapozzuk a j�v�t, ha a kuty�nk t�lakra adja a fej�t. Az elk�borolt �llatok �let�t nem csak az emberek, de az aut�k is vesz�lyeztetik, b�r  valamelyest megnyugtat� a tudat, hogy a macsk�k gyakrabban esnek �ldozatul egy forgalmas f��ton. Gyakran t�rsaikkal vagy m�s �llatokkal val� k�zdelmek sor�n s�r�lnek meg vagy szereznek hal�los sebeket. �s ha ezeket m�g meg is �szn�k, akkor is nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy lecsapnak r�juk a filmekben meglehet�sen s�t�t oldalukr�l megmutatott gyepmesterek vagy sint�rek �s menhelyre ker�lnek, vagy esetleg gonosz kozmetikai c�gek v�geznek rajtuk tiltott k�s�rleteket. Egyes v�leked�sek szerint a k�bor kuty�kra a k�nai �ttermek is meglehet�s vesz�lyt jelentenek. Az ilyen sorsra jutott ebek szinte soha nem l�tj�k viszont gazd�jukat. N�zz�k, mi buzd�tja �ket a vil�gl�t�sra! Az elsz�k�s okai: A szaporod�si �szt�n: Egy �p, eg�szs�ges kutya, amint kiszagolja a t�zel� szuka szag�t, azonnal elindul a felkeres�s�re, ha kell, �tpassz�rozza mag�t a legkisebb lyukon vagy ki�ssa mag�t a ker�t�s alatt. Persze ebben megakad�lyozhatjuk, ha �p�t�nk neki egy betonbunkert, vagy esetleg megk�t�zz�k. Enn�l hum�nusabb megold�s azonban az ivartalan�t�s. Nem mindig t�k�letes az eredm�ny, ugyanis a p�rz�si �szt�n nem (csak) az �gy�kban gener�l�dik, hanem az agyban is. �gy egy id�sebb eb ak�r eml�kezetb�l is nekiindul, ha teheti. Ezen nem kell kiakadni, mert mi is csal�dra, gyerekekre, boldogs�gra, f�nyes karrierre v�gyunk. Term�szetesen az ivartalan�t�s f�kezi, s�t az esetek 90%-ban meg is sz�nteti a p�rz�si �szt�nt, mert az ivartalan�t�s ut�ni 8. �r�ban a tesztoszteron szintj�k teljesen lecs�kken, de az�rt kiv�telek mindig akadnak. Unalom: Mi�rt m�szik, vagy ugorja �t a ker�t�st a kutya? Ennek eg�szen pr�zai okai vannak: k�v�l t�gasabb �s sokkal izgalmasabb. Amikor elmegy�nk dolgozni, �ltal�ban kiz�rjuk a kertbe a kuty�t, nehogy valami bajt csin�ljon a lak�sban, �s csak rem�nykedhet�nk, hogy feltal�lja mag�t, an�lk�l, hogy jelent�sen �trendezn� az udvar n�v�nyvil�g�t �s terept�rgyait. Abban az esetben, ha a kert nagy �s van mivel j�tszania (labd�k, j�t�kok), akkor ez nem is jelent gondot. Probl�m�t az okoz, ha egy b�lyegnagys�g� kertbe z�rjuk akt�v �s k�v�ncsi kuty�nkat. Akkor nagy val�sz�n�s�ggel meg�sz�l majd az unalomt�l, vagy esetleg fel�ssa a kertet, b�r ezt megfelel� pedag�giai m�dszerekkel ak�r a hasznunkra is ford�thatjuk, csak tiszt�zni kell a kuty�val, hogy melyik a gaz, melyik a paprikapal�nta. Ha nincsen macer�lni val� macska, fel�s�sra v�r� gyep, ugatnival� dolog, akkor bizony gyakran v�lasztja a vesz�lyesebb, de k�ts�gtelen�l izgalmasabb utc�kat. De gondoljunk csak bele...Mi mit tenn�nk, ha k�zn�l van egy gumilabda, a r�gnival� lompos farkunk, meg egy-k�t vacak.Ki ne v�gyna ki a szabadba,a mez�re, az erd�be...B�r sok esetben a kuty�k, ha �nc�l�, sz�rakoztat� s�t�ra indulnak odakintre nem a mez�n tal�lj�k magukat, de mindenesetre jobb, mint bennt j�tszani a m�r felt�rk�pezett kertben. Vad�sz�szt�n: Szint�n nagyon er�s k�nyszer a zs�km�nyszerz�s �szt�ne. M�g az a kutya is v�gyik erre, akit j�l tartanak. Mi tagad�s, nem kih�v�s odabattyogni a kaj�s t�lk�hoz �s kienni bel�le az aznapi adagot. Sokkal �lvezetesebb, ha lehet k�zben v�rt ontani, cserk�szni, szimatolni, harcolni. A lak�sban tartott kuty�k sem tudj�k elnyomni vad�sz�szt�neiket, �k persze nem elsz�knek, hanem t�megm�sz�rl�sost j�tszanak a k�nai selyem d�szp�rn�kkal vagy a nagyi l�b�val. A j�t�k �s a sok s�ta itt is sokat seg�thet! Szoci�lis okok: Ak�rcsak a farkasoknak, n�h�ny kuty�nak is van m�sodik otthona, de legal�bbis kutyabar�tai a szomsz�dban, akikkel n�ha �sszej�nnek �s t�rsas�gi �letet �lnek, megbesz�lik a napi pletyk�t, ki kivel j�tt �ssze, ki kit harapott meg. Ez persze csak akkor val�sulhat meg, ha a gazdi egy�ttm�k�d� �s nem foltozza be a ker�t�sen a kutyam�ret� lyukakat, vagy nem �p�t k�tm�teres betonker�t�st, ami a f�ld alatt is folytat�dik. A t�rsas�gi �letet kedvel� kuty�k el�nye, hogy ha j�l kis�t�lta mag�t, akkor t�bbnyire hazat�r, de ez persze nem �letbiztos�t�s. A szoci�lis ind�ttat�sb�l megl�p� kuty�k k�z�tt a "mindenki kuty�i" viszik el a p�lm�t, akik egy szem�lyben l�tj�k el a h�zikedvenc sok neh�zs�get ig�nyl� feladatait 4-5 csal�dn�l. Ez persze csak ott lehets�ges, ahol a kutya szabadon j�r-kel a kertekben �s az utc�n. Az eb tulajdonjoga ebben az esetben vitatott, mert mindenkit istenk�nt im�d, aki sz�vesen l�tja. Sohasem lehet�nk biztosak abban, hogy �rizetlen�l l�fr�l� kutyusunk �ps�gben hazat�r. Ha id�hi�nyban szenved�nk, akkor osszuk fel csal�don bel�l a napi kutyas�t�ltat�st, �gy a kutya is j�l j�r �s mi is fittek maradunk. Fizik�lis sz�ks�gletek: Ha kuty�nk t�bbet enne, mint amennyit kap, �s a k�zelben felfedez egy t�pl�l�kforr�st, akkor nagy val�sz�n�s�ggel felkeresi azt. Viharf�bia: Sok kutya nagyon f�l a vihart�l, vill�ml�st�l �s a mennyd�rg�st�l. Egy r�sz�k statikus �llapotban v�szeli �t a vihart egy kis r�sben a szekr�ny �s a fal k�z�tt, illetve a gazdi �l�ben, de sz�p sz�mmal akadnak olyanok is, akik ink�bb elszaladnak el�le. �k tal�n olyan messzire ker�lnek a h�zt�l, hogy m�r nem tal�lnak haza. Nagyon f�l�s kutya eset�ben c�lszer� szakember seg�ts�g�t k�rni. A gazd�t�l val� f�lelem: Ha a kuty�t �lland� lelki terror alatt tartjuk, illetve rajta gyakoroljuk az �nv�delmi �r�n elsaj�t�tott mozdulatokat, akkor tulajdonk�ppen eg�sz egy�rtelm�, hogy stresszesebb id�szakban a kutya nemes egyszer�s�ggel megl�p a b�k�t �s nyugalmat nem �raszt� csal�di h�zb�l. �s nem felt�tlen t�r vissza. Amit tehet�nk Az els� �s legfontosabb tennival�nk, ha nem akarjuk teny�szteni eb�nket, hogy ivartalan�ttatjuk! Persze ez sem garancia, de ez a legbiztosabb m�dja kuty�nk v�ndorl�si �szt�n�nek megsz�ntet�s�re. Arr�l m�r nem is besz�lve, hogy a k�bor kuty�k am�gy is sz�p sz�mmal gazdag�tj�k a m�r am�gy is nagy (nem k�v�nt) kutyapopul�ci�t. M�sodszor: a kert�nk legyen k�r�lv�ve magas �s er�s ker�t�ssel, �gy eb�nk nem megy ki, h�vatlan l�togat�k pedig nem jutnak be. Nagyon sz�ls�s�ges esetben betonozzuk le az udvart, �gy ki sem tudja mag�t �sni. Ha hosszabb ideig marad mag�ra, akkor ne z�rjuk be egy kis helyre, de ha m�gis ezt kell tenn�nk, akkor legal�bb legyenek j�t�kai, amikkel el tudja foglalni mag�t. Mindig legyen el�tte friss, tiszta v�z. Ha otthon vagyunk, akkor j�tsszunk vele sokat, s�t�ltassuk �s futtassuk meg. Ha kuty�nk f�l a vihart�l, vagy b�rmi m�st�l akkor k�rj�nk seg�ts�get az �llatorvost�l vagy a kutyakik�pz�t�l. Ne hagyjuk, hogy a f�lelme eluralkodjon rajta. Sok t�relemmel �s gyakorl�ssal megsz�ntethet� a f�b MIT EGYEN A KISKUTYA?   Gyakori, visszat�r� k�rd�s: mit �s hogyan adjunk enni a kiskuty�knak, k�l�n�s tekintettel a v�laszt�s k�r�li id�szakra. Gyakori, visszat�r� k�rd�s: mit �s hogyan adjunk enni a kiskuty�nak, k�l�n�s tekintettel az any�t�l val� elv�laszt�s k�r�li id�szakra (6-7-8 hetes k�ly�k). Sokan �gy gondolj�k, hogy az itat�s k�rd�se megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egy�rtelm�. A tejet minden esetben fel kell forralni, majd leh�teni, �s azonos mennyis�g� v�zzel aj�nlatos h�g�tani. M�g �gy is el�fordulhat, hogy �tmenetileg hasmen�s, l�gy sz�klet jelentkezik a szoktat�s id�szak�ban. Val�j�ban a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi �rt�kei miatt van sz�ks�g, hanem az�rt, hogy annak �ze, illata cs�b�t�bb legyen a kiskuty�nak, �s megtanuljon inni. Az iv�s megtanul�sa ugyanis sokkal fontosabb �s el�reval�bb, mint az ev�s�, ugyanis a fiatal �llatokat jobban vesz�lyezteti a szomjaz�s, kisz�rad�s, mint az �hez�s. K�ly�kkorban gyakrabban fordul el� hasmen�s, ami fokozott folyad�kvesztes�get jelent, �s amelyre ebben a korban sokkal �rz�kenyebbek az �llatok. Amint a k�ly�k r�szokik az iv�sra, fokozatosan lehet cs�kkenteni a kever�kben a tej mennyis�g�t, �s v�g�l a tejet teljes eg�sz�ben el kell hagyni. Mivel k�n�ljuk, etess�k el�sz�r a kiskuty�t? Ne sz�razeles�ggel kezdj�k! M�g akkor sem, ha l�that�an sz�vesen �s j��z�en nyammognak a k�lyk�k a sz�razt�pon. Jobb, ha kezdetben l�d�s, nedves�tett eledelt (vagy be�ztatott sz�razt�pot) k�n�lunk, hogy a szil�rd eles�ggel egy�tt kell� mennyis�g� folyad�kot is felvegyen az �llat. Erre kezdetben az�rt van sz�ks�g, mert ha a k�ly�k j�llakik sz�razeles�ggel, �s nem fogyaszt kell� mennyis�g� folyad�kot (vizet), t�lterhelheti a gyomr�t, ami h�ny�shoz vezet, �s rendellenes boml�si folyamatok indulhatnak meg az em�szt�traktusban, ami gyomor-b�lgyullad�st okozhat. H�nyszor etess�k naponta? Min�l t�bbsz�r! A v�laszt�s k�r�li id�szakban napi 4-5-sz�ri etet�s lenne az optim�lis, de sajnos manaps�g ki tudja ezt megoldani, amikor napk�zben majd" mindenki dolgozik. Ebben az esetben is legal�bb napi 3 etet�sre sz�ks�g van eleinte. K�s�bb, amikor m�r hozz�szokott a kiskutya a sz�razt�phoz, k�t etet�s k�z�tt napk�zben el�tte lehet hagyni a sz�razeles�get (moh�, "irigy" egyedek eset�ben nem javasolt az "�netet�" haszn�lata). Nagyon fontos, hogy eg�sz nap kell� mennyis�g� v�z �lljon rendelkez�sre, hogy az �llat b�rmikor ihasson. Felt�tlen�l gondolni kell arra, hogy a k�ly�k j�t�kb�l (vagy �gyetlens�gb�l) hajlamos felbor�tani az itat� (�s etet�) ed�ny�t, ez�rt gondoskodni kell stabil itat� ed�nyr�l. Mit egyen a k�ly�k? Kezdetben alapvet�en h�salap� eles�get javaslok (�ztatott sz�razt�p, konzerv t�p, f�tt baromfih�s, puh�ra f�z�tt marhah�s). A h�sos �telek mellett kaphat f�tt s�rgar�p�t, �s p�ld�ul f�tt rizst is. Kezdetben csontos eles�get ne kapjon. N�h�ny h�t m�lva, amikor m�r j�l eszik, megtanul r�gni, kaphat f�tt csirkenyakat. A h�s�telek eset�n eleinte nem �rt vigy�zni, hogy az ne legyen zs�ros (hasmen�st okozhat). Sokkal egyszer�bb a dolgunk, ha a t�pok etet�se mellett d�nt�nk. A teljes �rt�k� t�pok rendszerint tartalmaznak mindent, amire a kiskuty�nak sz�ks�ge van. Persze itt is ad�dik a k�rd�s: melyik t�pot vegyem? �ltal�ban elmondhat�, hogy a t�pok �ra egyben jelzi a min�s�get is (a jobb min�s�g� t�pok t�bbe ker�lnek). K�lyk�k eset�ben �rdemes a jobb min�s�get v�lasztani, m�g ha azok dr�g�bbak is, mert a k�ly�k napi fogyaszt�sa m�g viszonylag kicsi, �gy a dr�g�bb t�p sem terheli t�lzottan a p�nzt�rc�t. A t�pgy�rt�k ma m�r fajt�ra, korcsoportra, testm�retre optimaliz�lt t�pokat is forgalmaznak. K�lyk�k eset�ben a "puppy", "junior", "growth" jelz�ssel ell�tott t�pot javasolt v�laszt BOLHA- �S KULLANCSIRT�S Az �l�sk�d�k elleni v�dekez�shez meg kell ismern�nk �letm�djukat, szok�saikat. K�sz�ts�nk egy�tt haditervet! A kullancs �s a bolha parazita, amely "csak" v�rt sz�vni megy a gazda�llat k�zel�be. R�ad�sul m�s k�rokoz�kat is terjesztenek: a bolha az uborkamagk�p� galandf�reg, a kullancs pedig k�l�nf�le fert�z� v�rusok k�ztesgazd�ja. Ezen k�v�l b�rirrit�ci�t �s allergi�t is kiv�lthatnak kedvenceinkb�l. A haditerv A v�dekez�sben j� eredm�nyt csak akkor �r�nk el, ha a k�rnyezetben �l� �sszes kuty�t �s macsk�t egyidej�leg kezelj�k k�l�nf�le irt�szerekkel . J� tudni, hogy a bolh�k 90%-a nem az �llaton, hanem a k�rnyezet�ben tal�lhat�: t�len fagymentes helyeken, ny�ron minden�tt jelen vannak. Sokat seg�t ez�rt az �llat k�rnyezet�nek tiszt�n tart�sa, rendszeres porsz�v�z�sa, id�nk�nti vegyszeres permetez�se. A vegyszerrel a bolh�k �letciklus�t kell megt�rn�nk : el kell �rn�nk, hogy ne szaporodhassanak tov�bb. A kullancsok eset�ben legfeljebb a t�volmarad�sukr�l gondoskodhatunk. Fontos tudnunk, hogy a k�l�nf�le gy�gyszerekkel �s vegyszeres k�sz�tm�nyekkel vigy�znunk kell: csak arra haszn�ljuk, ami a haszn�lati utas�t�sban enged�lyezett. Nem ugyan olyan szerek val�k kuty�ra �s macsk�ra! Bolh�k �s kullancsok elt�vol�t�sa A bolh�tlan�t�s els� l�p�se mindig az �llat �tf�s�l�se legyen. Azonnali hat�st �rhet�nk el a bolhasamponos f�rdet�ssel vagy k�l�nf�le bolhairt� oldatok �llatra permetez�s�vel. A hat�s garant�lt, de nem tart�s, r�ad�sul balesetvesz�lyes, hiszen a hat�anyag az �llat szervezet�be is ker�lhet. Viszont az ilyen kezel�sek a r�hatk�kra �s tetvekre is hat�sosak. A sampon habj�t n�h�ny percig hagyjuk az �llat sz�r�n, majd alaposan mossuk le. Az �llatnak nem szabad lenyalnia mag�r�l a sampont. Bizonyos k�sz�tm�nyekre a macsk�k �rz�kenyek, ez�rt a szer bevet�se el�tt ellen�rizz�k a haszn�lati utas�t�st. Az �llatokat rovarirt� poroz�ssal is lehet bolh�tlan�tani. Ilyenkor az �llat testfel�let�re kell hinteni a port, de legjobb, ha ezt v�gs� elkesered�s�nkben, m�s m�dszerekkel kombin�lva, els�sorban a k�rnyezet parazitamentes�t�s�re haszn�ljuk. Tart�s hat�s�ak a nyak�rvek �s a cseppent�s szerek Tart�s hat�s�ak a gy�gyszeres nyak�rvek �s a spot-on k�sz�tm�nyek, amelyek kir�ndul�sok alkalm�val is folyamatosan v�dik az �llatot. A nyak�rvek �ltal�ban t�bb h�napos hat�startam�ak: kullancsok ellen ezek a leghat�sosabbak. A nagy test� kuty�knak gyeng�bb v�delmet ny�jtanak. A nyak�rv h�tr�nya, hogy n�ha b�rirrit�ci�t okoz. Az akt�v �llatokat akad�lyozza a mozg�sban, macsk�kn�l pedig kifejezetten balesetvesz�lyes (pl. fennakad a ker�t�sen, mikor a macska �tb�jik egy sz�k r�sen). A f�rd�s �s �sz�s cs�kkentik a bolhanyak�rvek hat�s�t. A cseppent�s (m�sn�ven spot-on) k�sz�tm�nyek k�nyelmesebbek: hat�suk 1-3 h�nap. �gyeln�nk kell az adagol�s pontoss�g�ra, illetve arra, hogy a b�rre, �s ne a sz�rre ker�lj�n. A hat�anyag egy nap alatt felsz�v�dik; ebben az id�szakban ne nagyon simogassuk az �llatot. A spot-on szerek a b�rbe, majd a faggy�mirigyekbe ker�lnek, v�g�l a teljes testfel�leten eloszlanak, elriasztva a parazit�kat. Mivel ezek az anyagok zs�rold�konyak, a vizes f�rd�sek nem befoly�solj�k hat�sukat, samponos f�rdet�s eset�n viszont gyakrabban kell a kezel�seket ism�teln�nk. A tablett�k �s injekci�s k�sz�tm�nyek �ltal�ban rovarn�veked�s-g�tl� anyagokat tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az �llaton jelenleg �l� parazit�kat nem puszt�tj�k el, csak tov�bbszaporod�sukat akad�lyozz�k meg. Ha nem siker�lt kiirtanunk a parazit�kat Ha a kezel�sek ut�ni eredm�ny elmaradt, akkor valami hiba cs�szott a sz�m�t�sunkba. Gyakran el�fordul, hogy a kezel�sek k�z�tti id�szak hossz�t t�lbecs�lj�k, azaz t�l ritk�n v�dekez�nk a parazit�k ellen. Ilyenkor p�ld�ul a bolh�k �letk�pes pet�ket raknak. Az is gyakori hiba, ha nem minden �llat esik �t a kezel�sen, �s a kimaradt j�sz�g visszafert�zi a t�bbit. A bolha vagy kullancs gyakran �rkezik egy vend�gs�gbe �rkezett h�zikedvenc h�t�n, de az is el�fordul, hogy a mi kedvenc�nk j�r bolh�s �llatok t�rsas�g�ba. Ha a fenti szab�lyokat betartjuk �s a parazit�kra odafigyel�nk, el�rhetj�k, hogy min�l kevesebb vegyszer felhaszn�l�s�val �l�sk�d�mentesek maradjanak kedvenceink.