A német juhászkutya egészsége
A német juhászkutya fogazata:
Tudta?
Miért nedves a kutyák orra?
Mitől, illetve mi célból nedves a kutyák orra folyamatosan?
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a kutyák orra nem feltétlenül nedves.
Egy boldog, kiegyensúlyozott kutya ideje nagy részében nyalogatja az orrát (meg a gazdiját, a környezetében lévő tárgyakat, és egyéb testrészeit), így orra akaratlanul is nedves lesz. Ha a kutya nem érzi jól magát, elképzelhető, hogy nem nyalogatja az orrát, és az száraz marad. Ezt azonban ne vegyük egyértelmű jelnek, azaz, ha a kutya orra száraz, nem biztos, hogy beteg is. Akadnak olyan kutyafajták is, amelyek annyira magasan hordják az orrukat, hogy nyelvükkel el sem érik.
Az orr nyirkossága segíti a kutyát a lehűlésben, hűti a belélegzett levegőt.
Az orr nedvességét elsősorban a szagérzékelő sejtek által termelt váladék biztosítja. A sejteket minden új illat stimulálja. Az illatmolekulák a nedves váladékban lebontódva kerülnek kapcsolatba az érzékelő sejtekkel. A kutyák szaglása körülbelül egymilliószor jobb, mint az emberé, ez részben azzal is magyarázható, hogy míg az ember orrában körülbelül 3-4 négyzetcentiméter szaglóhám, egy átlagos kutyáéban 130 négyzetcentiméter található.
A emberek ebből is egy legendát alkottak, mely egészen máshogyan magyarázza meg a kutyák orrának nedvességét.Eszerint egyébként a kutyák orrának nedvessége egészen Noé idejére nyúlik vissza. Noé, mint minden állatból, kutyából is kettőt választott bárkájára. A kutyák folyamatosan járőröztek a hajón, felügyelték a többi állatot, vagy egyszerűen csak fel alá rohangáltak és szaglásztak, mint ahogy a kutyák azt általában teszik. Egy nap az őrjárat során érme nagyságú lyukra lettek figyelmesek a bárkán, amelyen ömlött be a víz. Az egyik kutya segítségért rohant, a másik pedig orrát nyomta a lyukba, megakadályozva ezzel további víz beömlését. A legenda szerint e hősies cselekedet emlékére van a kutyáknak hideg, nedves orra.
Kis kitérő: a kutyáknak kevés, a hőháztartásukat szabályozó, ún. eccrin verejtékmirigyük van. Ezek a verejtékmirigyek a tappancsukon helyezkednek, és ezzel magyarázható, hogy meleg nyári napokon a kutyák nedves lábnyomokat hagynak maguk után. A lehűlést segíti az erőteljes lihegés, valamint a hőcsapdaként szolgáló bunda.
Védőoltások
A védőoltások feladata, hogy megvédje az Ön kutyáját fertőző betegségekkel szemben. Ha a kutyákat nem részesítjük megfelelő védőoltásokban, nagy annak a kockázata, hogy az állat megkapja valamelyik végzetes fertőző betegséget (még akkor is, ha kutyája állandóan csak lakásban tartózkodik, ugyanis léteznek nagyon ellenálló és ragályos kórokozók is). Ha a betegség nem a legveszélyesebbek közé tartozik, akkor is fontos védekezni ellene, ugyanis a súlyosan megbetegedett állat lehet, hogy nem, vagy csak hosszadalmas, szenvedésekkel teli és költséges módon gyógykezelhető. Védőoltásokkal sajnos nem minden fertőző betegség ellen lehet védekezni, azonban a legelterjedtebb és legveszélyesebb betegségek ellen igen. A hazánkban két legelterjedtebb és legveszélyesebb betegség a parvovírusos bélgyulladás és a szopornyica, de védekeznünk kell az egyéb fertőző betegségek ellen is. Be kell oltatnunk a kölyökkutyákat sajátos, szinte egyedi és bonyolult oltási program szerint (ez sokszor az adott hely járványtanától függ, ezért tanácsos a kutya lakóhelyéhez legközelebb praktizáló állatorvost megkérni ennek végrehajtására) és be kell oltatnunk a kifejlett kutyákat évente ismétlő védőoltásokkal. Most tekintsük át azokat a fertőző betegségeket, amelyek ellen hazánkban forgalomban vannak vakcinák:
-veszettség (rabies, R, a Rhabdoviridae család Lyssavirus genusába tartozó vírus okozza ezt az emberre is veszélyes, halálos fertőző betegséget)
-kutyák parvovírusos bélgyulladása (canine parvo vírus enteritis, P, kutya parvovírus okozza, CPV-2, a legveszélyesebb és legfertőzőbb kutyabetegség)
-szopornyica (distemper, D, CDV, szopornyicavírus okozta légző- és emésztőszervi betegség, a köznyelvben néha kutyakanyarónak is nevezik)
-fertőző májgyulladás (Rubarth-kór, canine infectious hepatitis, canine vírus hepatitis, CVH, H, CAV-2, 2-es szerotípusú kutya adenovírus okozta májbetegség)
-leptospirózis (leptospirosis, L, Leptospira canicoli és Leptospira icterrohaemorrhagiae baktérium okozta, emberre is veszélyes húgyúti betegség)
-kennel-köhögés (kutyák fertőző tracheobronchitise vagy laryngotracheitise, canine infectious tracheobronchitis, CITB, kennel cough, kórokozói a kutyák parainfluenza-, 1-es szerotípusú adeno-, CAV-1, herpes-, myxo- és rheo-vírusai, mycoplasmák, valamint a Bordetella bronchiseptica baktérium). Főleg tenyészetekben, kiállítások alkalmával, amikor a kutyák egymás közelében vannak, nagyobb a terjedési lehetősége ennek a légzőszervi betegségnek.
-kutyák koronavírusos bélgyulladása (canine corona vírus enteritis, CCV, hazánkban viszonylag új, de nagyon elterjedt és fertőző emésztőszervi kutyabetegség)
-Lyme-kór (Lyme-disease, kullancsok által terjesztett, Borrelia burgdorferi baktérium okozta, emberre is veszélyes betegség). Az első vakcinát legalább 12 hetes vagy idősebb állatoknak, majd a második adagot minimum 2-3 héttel később adjuk. Évente egyszer egy adaggal emlékeztető oltás ajánlott.
-bőrgombásodás (kutyák, macskák és ember gombás bőrbetegségét, mycosisát okozó Microsporum canis kórokozója ellen védekezhetünk). A vakcinát három hónapos kórnál idősebb állatokon alkalmazzuk, a második vakcinázást az első után minimum 14-21 nappal végezhetjük. A folyamatos immunitás érdekében évente egy ismétlő oltás javasolt.
A kölyökkutyák védelme már tulajdonképpen az anya vemhessége előtt és vemhessége alatt megkezdődik. A tervezett vemhesítés előtt, a tüzelés előtti 6. héttől számítva legkésőbb a tüzelés első napjáig terjedő időintervallumban ajánlatos gyengített (attenuált) élővírusos vakcinával oltatni a legveszélyesebb kutyabetegségek ellen. E vakcinák jó védőhatása (immunogenitása) miatt az anyaállat föcsteje (kolosztrum) bőségesen fog védőanyagokat (immunglobulinokat) tartalmazni és kellő passzív védelmet nyújt a kölyköknek.
A vemhesség alatt már csak elölt (inaktivált) vírusos vakcinákat ajánlatos alkalmazni, ugyanis egyes élővírusos vakcinák (pl. parvovírusos bélgyulladás elleni vakcina) vetélést, magzatkárosodást vagy születési rendellenességeket okozhatnak. A kutya átlagos vemhességi ideje 63 nap, célszerű a vakcinázásokat a vemhesség első felének vége felé elvégezni (kb. a vemhesség 4. hete). A legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás ellen számos elölt vírusos vakcina van forgalomban hazánkban is. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy az elölt vírusos vakcinák védőhatása (immunogén hatása) mindig kisebb, mint az élővírusos vakcináké. Ezenkívül még koronavírusos bélgyulladás ellen is célszerű a szukát vakcinázni, a kölykök nagy valószínűséggel jobban védettek lesznek e betegség ellen, főleg ha kölyökkorukban is oltani fogjuk őket. Fontos a vemhesség alatt a parazitamentesítés is, ugyanis a vándorló orsóféreglárvák átjuthatnak a méhlepényen. Ez természetesen olyan széles spektrumú állatgyógyászati készítménnyel történjen, ami hatásos a vándorló orsóféreglárvák ellen is. Itt kell megjegyezni, hogy tanácsos az anyát a vemhesítés előtt is féregteleníteni, valamint a várható szülés előtt is, ugyanis az orsóférgek a tejjel is ürülhetnek. A tévhiteket eloszlatandó, az emberi (humán) féreghajtók, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Kutyák féreghajtására mindig széles spektrumú, állatgyógyászati készítményeket alkalmazzunk, a testtömeg szerinti adagolást pontosan tartsuk be. A vemhesség alatt természetesen csak olyan készítményt használjunk, ami adható vemhes állatoknak is.
A megszületett kölykök az anyai föcstejből veszik fel a vírusos betegségek elleni ellenanyagokat, méghozzá a anyai (maternális) ellenanyagok 90%-át az élet első 72 órájában. Ezért rendkívül fontos, hogy a kiskutya a megszületése után minél előbb szophasson az anyjától, főleg, hogy ez a lehetősége élete első három napjában (főleg az első napon) maximálisan kihasználható legyen. Az így felvett ellenanyagok mennyisége kb. 10 naponként felére csökken, és egyedenként változó mértékben, de kb. a 8-18 hetes korra már teljesen kiürülnek. A kiskutyákat az oltások előtt mindenképpen féregteleníteni kell valamilyen teljes spektrumú állatgyógyászati pasztával vagy tablettával. Jó immunválasz csak azoknál a kölyköknél várható a vakcinákra, amelyek gyengítő tényezővel nem terheltek, tehát egészségesek, többszörösen féregtelenítettek, bolhátlanítottak, jól tápláltak, stb..
A veszettség elleni védőoltás Magyarországon kötelező. A rendeletek szerint kötelező minden három hónapos kort elért ebet három és négy hónapos kora között, majd hat hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltatni. Az egy évnél idősebb kutyákat pedig évenként kötelező veszettség ellen beoltatni (itt jegyezendő meg, hogy a ma használatos veszettség elleni oltóanyagok biztonságosak, így a kutyáknak akkor sem történne semmi bajuk, ha akár két hét múlva újraoltatnánk őket veszettség ellen! Tehát mindenképpen tanácsos nem napra pontosan kivárni az egy évet a kötelező veszettség elleni oltás tekintetében!)
A többi fertőző kutyabetegség esetében pedig azt kell követni, hogy minden betegség ellen legalább kétszer ajánlatos oltatnunk kiskutyánkat. Az egyes oltások között mindig legalább két hetet várjunk, ennyi kell ugyanis az immunitás kifejlődéséhez. Természetes, hogy manapság az állatorvosok kombinált vakcinákat használnak, hiszen ha valamennyi kutyabetegség ellen külön-külön oltanának, nagyon hosszú ideig nem vihetnénk kiskutyánkat szinte sehová. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a kombinált (sokkomponensű) kutyavakcinák védőhatása kismértékben mindig csekélyebb, mint az egykomponensűeké (monovalens). A lehető legoptimálisabb oltási program kialakítását bízzuk állatorvosunkra, aki igyekszik az összes szempont figyelembevételével tervezni (pl. a legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás ellen az első oltást általában monovalens vakcinával adják, a másodikat pedig, ha lehetőség van rá, nem egy sokkomponensű (pl. 6-komponensű) vakcinával. Az első veszettség elleni oltást a rendeletek szerint sem lehet kombinált vakcinával oltani.).
Összefoglalva tehát általános, minden kutyára érvényes oltási program soha nem létezett és nem is fog, hanem mindig a helyben dolgozó és a helyi viszonyokat ismerő állatorvosra kell magunkat bízni, aki a környezeti feltételek (pl. járvány volt-e, hol tartják a kiskutyákat, stb.), az előzmények (pl. oltott volt-e az anyaállat, stb.) és a használt vakcinák tulajdonságainak mérlegelésével alakítja ki az oltási programot.
Az egy évnél idősebb kutyákat is mindenképpen ajánlatos évente a fertőző betegségek ellen beoltatni (a tíz évnél idősebbeket is!), ugyanis a betegség elleni védő ellenanyagszint lecsökken, és az egy évnél régebben adott vakcina már nem vagy csak nagyon-nagyon csekély mértékben véd a betegség ellen (a vakcinák beadására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint kölyköknél, tehát csak egészséges, jól táplált, negyedévente féregtelenített kutya oltható). Itt kell megjegyezni, hogy egyes kutatók véleménye szerint célszerű lenne a Leptospira canicola és icterrohaemorrhagiae ellen minden 6. hónapban oltani az ebeket, mert ez ellen a betegség ellen az immunitás rövidebb életű lehet. A veszettség elleni védőoltás évenkénti ismétlése pedig kötelező. Itt jegyzem meg, hogy részben ezért is kell az oltási könyvre nagyon vigyázni.
(Dr. Horváth Dávid
Knézich Állatorvosi Rendelő )
Kutyabetegségek
A legveszélyesebb kutyabetegség, a parvovírusos bélgyulladás elsősorban az újszülött és a kölyökkutyáknál végzetes kimenetelű, éppen ezért nézzük meg most részletesebben, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az oltások tekintetében. A vakcinára alapozott védelem hatékonysága attól függ, hogy milyen szintű kolosztrális védelmet és aktív immunválaszt biztosítunk a fertőzött környezetben felnövő kiskutyáknak. Ugyanis a kolosztrális immunitás egy adott szintnél még megvédi a kiskutyát a környezetben lévő vírussal szemben, de ugyanez a védelmi szint egyben közömbösíti a vakcinába foglalt vírus immunizáló hatását is. A szervezetbe oltott vakcina vírust ilyenkor semlegesítik az anyától felvett keringő passzív ellenanyagok, ennek következtében a vakcina a hatékony immunizáció kiváltásához szükséges szaporodását a sejtekben nem tudja végrehajtani, valamint mivel a keringő ellenanyagok nagy része lekötődik, a kiskutya még fogékonyabb lesz az utcai vírusfertőzéssel szemben. Ez történik akkor, ha túl korán vakcinázunk. Ha azonban túl későn vakcinázunk, akkor már olyan alacsony szintre csökken a maternális ellenanyagszint, hogy utcai vírussal szemben teljesen védtelen lesz a kiskutya. Tehát akkor kell vakcinázni, amikor a vakcinában foglalt vírus még kifejtheti immunizáló hatását, de ugyanakkor még van olyan ellenanyagszint, ami viszonylagos védelmet biztosít az utcai vírus ellen. A parvovírus elleni fogékonyság szempontjából a kutyák alacsony, illetve magas kockázati csoportokba sorolhatóak a keverék fajtákkal való összehasonlítás alapján. Erősen fogékonyak a betegségre (azaz a magas kockázati csoportba tartoznak) a rottweilerek, a dobermannok, a németjuhászok, az amerikai staffordshire-terrierek, a kaukázusi juhászok, a border colliek, stb.. Az alacsonyabb kockázati csoportba tartoznak pl. a spánielek és az uszkárok. Éppen ezért a magas kockázati csoportba tartozó kutyáknál még a legoptimálisabb és legjobb minőségű vakcinákkal is ajánlatos a vakcinázási programot a három hónapos, esetleg 18-20 hetes életkorig fenntartani. Manapság már szerencsére a kutyakölykök többsége olyan anyától származik, amelyeket rendszeresen oltanak, ezért az ilyen kölyköket nem érdemes 6 hetes kor előtt vakcinázni (úgy is fogalmazhatok, hogy 6 hetes életkor előtt kaphat a kutya 20 védőoltást is, ennek semmi értelme, ha utánna nem oltatják többet, sőt ez még ront is a kiskutya ellenállóképességén). Természetesen teljesen más a helyzet, ha rajtunk kívülálló okok miatt kiskutyánk semmilyen védőhatást nem kap az anyától (pl. az anya mindig csak veszettség ellen volt oltva), vagy még rosszabb a helyzetünk, ha kiskutyánk lesoványodott, fertőzőtt környezetből származik, nem volt féregtelenítve, stb. Ha az anyát a vemhessége alatt oltatták előlt vírusos vakcinával, az első oltás ideje kitolódik a 7-8. hétre. Mivel az eredményes oltáshoz az szükséges, hogy az ellenanyagok alacsony szinten legyenek a kölykökben, oltás után jópár napig (kb. 2 hét) nincs védve a kutya az utcai parvovírussal szemben. Nagyon fontos éppen ezért, hogy ilyenkor ne érintkezzen más kutyákkal, ne vigyük oda, ahová sok kutya jár. Még mindezek után is további veszélyforrás, hogy a parvovírus nagyon ellenálló és ragályos vírus, így cipőtalpunkon, utcai ruházatunkon vagy egyéb ragályfogó tárgyakon hazavihetjük. Tehát fontos továbbá a zárt tartás, a kézmosás kutyázás előtt, valamint az, hogy utcai ruházatunkkal a kutyakölykök ne érintkezzenek. Ezek betartása után is javasolt a többszöri oltás (a magas kockázati csoportokba tartozóaknál háromszori oltás is erősen meggondolandó!).
A kutyák kötőhártya-gyulladása
A kutyák leggyakoribb szembetegsége. Ha a gyulladás során termelődött váladék savós, könnyszerű vagy nyálkás, akkor kötőhártya-hurutról, egyéb esetekben kötőhártya-gyulladásról beszélünk. Leggyakoribb formái a következők:
– Heveny kötőhártya-hurut. Okai között szerepelhetnek szembe került idegen testek (pl. rovarok), a szemhéj hibás befordulása (entropium), a szemhéj hibás kifordulása (ectropium), a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása (trichiasis, illetve districhiasis), mint mechanikai okok, kémiai anyagok (pl. enyhébb savak, illetve lúgok), vitaminhiány (pl. A-vitamin hiány), vírusos fertőző betegségek (pl. szopornyica), illetve erős napfénysugárzás. A kötőhártya kipirult, duzzadt, fájdalmas. A kutya belső szemzugának tájékán nyálkás-hurutos váladék jelenik meg, ez csorgót alkothat. A szemrés a normálisnál szűkebb. A szembe került idegen testeket haladéktalanul el kell távolítani. Egyéb esetekben a kiváltó kórokok kiküszöbölése és szemcseppek felhasználása szükséges.
– Idült kötőhártya-hurut. Ugyanazok a kórokok idézik elő, mint a heveny kötőhártyahurutot, hatásuk azonban intenzívebb és tartósabb. A kötőhártya mérsékelten kipirult, a duzzanat enyhébb fokú és tömött. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hosszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szemcseppeket, illetve szemkenőcsöket gyakran változtatni is kell.
– Tüszős kötőhártya-gyulladás. Általában az idült kötőhártyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tartós mechanikai hatások, por vagy füst idézik elő. A kötőhártya alatti nyiroktüszők megduzzadnak. A kötőhártya kipirult, megvastagodott. Fokozott a könnyezés, a kutya vakarja, dörzsöli a szemét. Gyógykezelés hasonló az idült kötőhártyahurutnál leírthoz. Súlyosabb esetben előzetes érzéstelenítés után a nyiroktüszőket kaparókanállal eltávolítjuk.
– Gennyes kötőhártya-gyulladás. Gennyesztő baktériumok okozzák. Kialakulhat allergiás alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegen testek előidézte sérülés és fertőzés következtében alakul ki. A kötőhártya élénkvörös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül.
A bántalmat súlyos fénykerülés és fájdalmasság kíséri. Súlyosabb esetben általános tünetek is megfigyelhetőek (láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság). Idegen testek okozta gennyes kötőhártya-gyulladás esetén az idegentestet haladéktalanul eltávolítjuk. Antibiotikumos kezelést helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban általános tünetek léptek fel, akkor tabletta vagy injekció alkalmazása is szükséges.
– Álhártyás kötőhártya-gyulladás. Okai között szerepelhetnek maró hatású vegyszerek (leggyakrabban oltott mész), forró füst vagy folyadék. Létrejöhet gennyesztő baktériumos fertőzés után, illetve súlyos A-vitamin hiány következtében. A kötőhártya felületén vékonyabb, könnyen leválasztható álhártyák találhatóak. Ezek az álhártyák hosszan elhúzódó esetben az alappal szorosan összefüggenek és nehezen eltávolíthatóak. A vegyszereket azok természetével ellentétes savval, illetve lúggal közömbösítjük. Minden egyéb esetben az alapbetegséget gyógykezeljük.
Napfény okozta bőr
gyulladás
(collie nose)
 Az ilyen bőrgyulladás az intenzív napfénynek hirtelen, szoktatás nélkül kitett, pigmentmentes bőrfelületeken az ibolyántúli sugarak hatására következik be. A bőr kipirosodása, fájdalmassága, pörkök keletkezése főleg az orrháton, orrtükrön, szemhéjakon, ajkakon és füleken figyelhető meg.
A betegségre a skót juhász (ezért nevezik a problémát collie-nose-nak) és a vele rokon kutyafajták hajlamosak. A bőrgyulladás az orrhátnak az orrtükörrel határos területén kezdődik.
A bőr kipirul, savós gyulladás, fekély, később pörkképződés figyelhető meg. Ritkán az elváltozás az orrnyílásokra és az orrkagylókra is ráterjed. Az intenzív napfényhatás elkerülése után a folyamat spontán gyógyulásnak indulhat. Súlyos esetben glükokortikoid és antibiotikum-terápia szükséges, helyileg és általánosan is.
A kutyák orrát, egyéb nem pigmentált bőrfelületeit fényvédő kenőccsel be kell kenni. Különösen az erős, déltáji napsütéstől kell óvni a napfényre érzékeny bőrű kutyákat.
Kutyák szájüregi sérülései
 A kutyák gyakran szenvednek sérüléseket a szájüregben. Leggyakrabban ezek a balesetek kellő körültekintéssel elkerülhetőek. Kölyökkorban alakulnak ki azok a rossz szokások, amelyek a későbbiekben veszélyforrások lehetnek. A kiskutyák a fogváltás miatt szinte mindent megrágnak apró, tűhegyes fogaikat, pl. a gazda cipőjét, cipőkanalát, zokniját, egyéb használati tárgyakat, stb. Ezért biztosítani kell számukra a megfelelő táplálékon felül (száraztáp) az olyan ártalmatlan játékokat és műcsontokat, rágócsontokat, amelyekkel nemcsak elfoglalják magukat, hanem a gazda értékeit is kímélhetjük. Azokat a játékokat szabad csak felügyelet nélkül a kutyánál hagyni, amelyeket semmiképpen sem tud szétrágni, lenyelni, illetve amelyekkel nem tud a szájában sérüléseket okozni. Az emészthetetlen gumi- és műanyag játékokból kisebb-nagyobb darabokat lerágcsálnak, és amennyiben lenyelik, emészthetetlenségüknél fogva bélelzáródást okozhatnak. Leggyakoribbak ezek közül a gumikarikákból lenyelt darabok.
A probléma megoldása szinte minden esetben hasüregi műtétet indokol. A faágak játék közben szintén sérülés forrásai lehetnek. Gyakori rossz szokás, ha a kutya kavicsokkal vagy gesztenyével játszik (a gazda még ösztönzi is, ha dobálja neki). Az ilyen kutyák fogazata idő előtt elkopik vagy letöredezik. A kiskutyák tejfoga 3 hónapos kortól kezd váltódni, kb. 6 hónapos korra a maradandó fogakra cserélődnek a tejfogak, illetve kihasadnak a végleges fogak. Amennyiben a tejfog letörik, az csak ritkán okoz problémát, bár előfordulhat, hogy a megnyílt fogbél üregén keresztül befertőződik a fogmeder, és emiatt a sérült fogat ki kell húzni.
 A végleges fogak letörése gyakran fordul elő őrző-védő gyakorlat közben (lógás gumikarikán, elfogási gyakorlat, stb.), apportírozáskor (ezért nem javaslom a kavicsok dobálását, inkább gumilabdát használjanak) vagy egymással történő utcai harc során. A sérült fog pótlására is van lehetőség, de vállalni kell a vele járó hosszadalmas fogászati kezelést és a költségeket, valamint számolni kell azzal, hogy a pótolt rész még könnyebben sérülhet. A nyelven és a szájüreg nyálkahártyáján keletkezett sérülések nagyon vérzékenyek. Nagyon veszélyesek az éles fém eszközök, pl. konzervdoboz (lásd a képen a konzervdoboz által okozott nyelvelhalást), kés, olló vagy az üvegcserepek, porceláncserepek, stb. Ezeknek a tárgyaknak a sérülése nagyon súlyos, erős vérzést, fertőzést, nyelv- és szájnyálkahártya-elhalást okozhatnak. Az ilyen sérülések sebészeti ellátása minél előbb indokolt. A vérzés csillapítása és a seb varratokkal történő zárása után igen jó a gyógyulási esély minden ezen a területen keletkezett seb esetén. Gyakran szakad le az állkapocsról vagy az állcsontról a teljes fogíny. Ez bonyolultabb sebészeti és fogászati ellátást igényel.
Kutyák külső hallójárat gyulladása
A kutyák leggyakoribb betegségeinek egyike. A kutyákat hajlamosítja a betegségre a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, ezért gyakori pl. uszkárokban. Hajlamosító ok az is, hogy a nagy, lelógó fülük a külső hallójáratot állandóan takarja, annak szellőzését, mechanikus öntisztulását gátolja, ezért gyakori a betegség spánielekben, bassetekben. Anatómiai hajlamosító ok, hogy a külső hallójárat lefutásában megtörik.
A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, a fürdetés vagy úszás után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik. A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, genynyesztő baktériumok jutnak szerephez. Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak (pl. toklászok). Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás. Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák.
Jellemző tünet, hogy a kutya nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli. Ha a külső hallójárat gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a kutya a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas.
A fültükörrel végzett vizsgálat során a enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek.
A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk. A parazitás vagy gombás oktanú gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony gyulladáscsökkentő szer, fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.
Bélférgek
Az orsóférgek, a galandférgek és a kampósfejû férgek különféle kóros elváltozásokat okozhatnak az emberben is; emésztõszervi panaszokat, de akár vakságot is.
Ezen veszélyes paraziták átjutása a kisállatokról az emberre azonban megelõzhetõ a megfelelõ higiénés szabályok betartásával és a rendszeres, hatékony féregellenes kezelésekkel.
|
A fonálféreg (Toxocara canis) fejlõdési ciklusa
|
|
 |
|
1. Az ember, a kutyák és a macskák a földrõl vagy bélsárral szennyezett mosatlan gyümölcsök, zöldségek elfogyasztásával fertõzõ képes embrionált Toxocara canis petével fertõzõdhetnek.
2. A petéket a köztigazdák, például kisrágcsálók, nyúl, földigiliszta, ember (!)is a földrõl veszik fel, szervezetükben a lárvák vándorolnak és nyugalmi állapotba kerülnek.
3. Kedvenceink a köztigazdák elfogyasztásával is fertõzõdhetnek. A szervezetbe került fertõzõképes petékbõl kikelõ lárvák megkezdik vándorlásukat a szervezetben.
4. A lárvák a májon tüdõn légcsövön keresztül vándorolva újra a bélbe kerülnek és kifejlett, ivarérett férgekké fejlõdnek.
5. A kifejlett nõstény férgek naponta akár 200.000 petét termelhetnek, ami a bélsárral ürülhet a környezetbe.
6. Néhány lárva nyugalmi állapotba kerül az izmokban. Ezek a vemhesség utolsó harmadában újra aktiválódnak és a méhlepényen keresztül megfertõzik a kutyaembriókat.
7. Más lárvák a tejmirigybe jutnak és az anyatejen keresztül fertõzik meg a kölyköket. Így a kölykök születése után kb. 3 héttel, már kifejlett orsóférgek lehetnek a belükben.
8. A féregpeték a gazdaállat bélsarával ürülnek a környezetbe.
9. A környezetben a petékben 2-4 hét alatt kifejlõdnek a fertõzõképes lárvák. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
