A vemhess�g alatt m�r csak el�lt (inaktiv�lt) v�rusos vakcin�kat aj�nlatos alkalmazni, ugyanis egyes �l�v�rusos vakcin�k (pl. parvov�rusos b�lgyullad�s elleni vakcina) vet�l�st, magzatk�rosod�st vagy sz�let�si rendelleness�geket okozhatnak. A kutya �tlagos vemhess�gi ideje 63 nap, c�lszer� a vakcin�z�sokat a vemhess�g els� fel�nek v�ge fel� elv�gezni (kb. a vemhess�g 4. hete). A legvesz�lyesebb kutyabetegs�g, a parvov�rusos b�lgyullad�s ellen sz�mos el�lt v�rusos vakcina van forgalomban haz�nkban is. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy az el�lt v�rusos vakcin�k v�d�hat�sa (immunog�n hat�sa) mindig kisebb, mint az �l�v�rusos vakcin�k�. Ezenk�v�l m�g koronav�rusos b�lgyullad�s ellen is c�lszer� a szuk�t vakcin�zni, a k�lyk�k nagy val�sz�n�s�ggel jobban v�dettek lesznek e betegs�g ellen, f�leg ha k�ly�kkorukban is oltani fogjuk �ket. Fontos a vemhess�g alatt a parazitamentes�t�s is, ugyanis a v�ndorl� ors�f�regl�rv�k �tjuthatnak a m�hlep�nyen. Ez term�szetesen olyan sz�les spektrum� �llatgy�gy�szati k�sz�tm�nnyel t�rt�njen, ami hat�sos a v�ndorl� ors�f�regl�rv�k ellen is. Itt kell megjegyezni, hogy tan�csos az any�t a vemhes�t�s el�tt is f�regtelen�teni, valamint a v�rhat� sz�l�s el�tt is, ugyanis az ors�f�rgek a tejjel is �r�lhetnek. A t�vhiteket eloszlatand�, az emberi (hum�n) f�reghajt�k, pl. a Vermox tabletta �s a fokhagyma nem alkalmas kuty�k f�regtelen�t�s�re. Kuty�k f�reghajt�s�ra mindig sz�les spektrum�, �llatgy�gy�szati k�sz�tm�nyeket alkalmazzunk, a testt�meg szerinti adagol�st pontosan tartsuk be. A vemhess�g alatt term�szetesen csak olyan k�sz�tm�nyt haszn�ljunk, ami adhat� vemhes �llatoknak is.
A megsz�letett k�lyk�k az anyai f�cstejb�l veszik fel a v�rusos betegs�gek elleni ellenanyagokat, m�ghozz� a anyai (matern�lis) ellenanyagok 90%-�t az �let els� 72 �r�j�ban. Ez�rt rendk�v�l fontos, hogy a kiskutya a megsz�let�se ut�n min�l el�bb szophasson az anyj�t�l, f�leg, hogy ez a lehet�s�ge �lete els� h�rom napj�ban (f�leg az els� napon) maxim�lisan kihaszn�lhat� legyen. Az �gy felvett ellenanyagok mennyis�ge kb. 10 naponk�nt fel�re cs�kken, �s egyedenk�nt v�ltoz� m�rt�kben, de kb. a 8-18 hetes korra m�r teljesen ki�r�lnek. A kiskuty�kat az olt�sok el�tt mindenk�ppen f�regtelen�teni kell valamilyen teljes spektrum� �llatgy�gy�szati paszt�val vagy tablett�val. J� immunv�lasz csak azokn�l a k�lyk�kn�l v�rhat� a vakcin�kra, amelyek gyeng�t� t�nyez�vel nem terheltek, teh�t eg�szs�gesek, t�bbsz�r�sen f�regtelen�tettek, bolh�tlan�tottak, j�l t�pl�ltak, stb..

Kutyabetegs�gek

A legvesz�lyesebb kutyabetegs�g, a parvov�rusos b�lgyullad�s els�sorban az �jsz�l�tt �s a k�ly�kkuty�kn�l v�gzetes kimenetel�, �ppen ez�rt n�zz�k meg most r�szletesebben, hogy milyen t�nyez�k j�tszanak szerepet az olt�sok tekintet�ben. A vakcin�ra alapozott v�delem hat�konys�ga att�l f�gg, hogy milyen szint� kolosztr�lis v�delmet �s akt�v immunv�laszt biztos�tunk a fert�z�tt k�rnyezetben feln�v� kiskuty�knak. Ugyanis a kolosztr�lis immunit�s egy adott szintn�l m�g megv�di a kiskuty�t a k�rnyezetben l�v� v�russal szemben, de ugyanez a v�delmi szint egyben k�z�mb�s�ti a vakcin�ba foglalt v�rus immuniz�l� hat�s�t is. A szervezetbe oltott vakcina v�rust ilyenkor semleges�tik az any�t�l felvett kering� passz�v ellenanyagok, ennek k�vetkezt�ben a vakcina a hat�kony immuniz�ci� kiv�lt�s�hoz sz�ks�ges szaporod�s�t a sejtekben nem tudja v�grehajtani, valamint mivel a kering� ellenanyagok nagy r�sze lek�t�dik, a kiskutya m�g fog�konyabb lesz az utcai v�rusfert�z�ssel szemben. Ez t�rt�nik akkor, ha t�l kor�n vakcin�zunk. Ha azonban t�l k�s�n vakcin�zunk, akkor m�r olyan alacsony szintre cs�kken a matern�lis ellenanyagszint, hogy utcai v�russal szemben teljesen v�dtelen lesz a kiskutya. Teh�t akkor kell vakcin�zni, amikor a vakcin�ban foglalt v�rus m�g kifejtheti immuniz�l� hat�s�t, de ugyanakkor m�g van olyan ellenanyagszint, ami viszonylagos v�delmet biztos�t az utcai v�rus ellen. A parvov�rus elleni fog�konys�g szempontj�b�l a kuty�k alacsony, illetve magas kock�zati csoportokba sorolhat�ak a kever�k fajt�kkal val� �sszehasonl�t�s alapj�n. Er�sen fog�konyak a betegs�gre (azaz a magas kock�zati csoportba tartoznak) a rottweilerek, a dobermannok, a n�metjuh�szok, az amerikai staffordshire-terrierek, a kauk�zusi juh�szok, a border colliek, stb.. Az alacsonyabb kock�zati csoportba tartoznak pl. a sp�nielek �s az uszk�rok. �ppen ez�rt a magas kock�zati csoportba tartoz� kuty�kn�l m�g a legoptim�lisabb �s legjobb min�s�g� vakcin�kkal is aj�nlatos a vakcin�z�si programot a h�rom h�napos, esetleg 18-20 hetes �letkorig fenntartani. Manaps�g m�r szerencs�re a kutyak�lyk�k t�bbs�ge olyan any�t�l sz�rmazik, amelyeket rendszeresen oltanak, ez�rt az ilyen k�lyk�ket nem �rdemes 6 hetes kor el�tt vakcin�zni (�gy is fogalmazhatok, hogy 6 hetes �letkor el�tt kaphat a kutya 20 v�d�olt�st is, ennek semmi �rtelme, ha ut�nna nem oltatj�k t�bbet, s�t ez m�g ront is a kiskutya ellen�ll�k�pess�g�n). Term�szetesen teljesen m�s a helyzet, ha rajtunk k�v�l�ll� okok miatt kiskuty�nk semmilyen v�d�hat�st nem kap az any�t�l (pl. az anya mindig csak veszetts�g ellen volt oltva), vagy m�g rosszabb a helyzet�nk, ha kiskuty�nk lesov�nyodott, fert�z�tt k�rnyezetb�l sz�rmazik, nem volt f�regtelen�tve, stb. Ha az any�t a vemhess�ge alatt oltatt�k el�lt v�rusos vakcin�val, az els� olt�s ideje kitol�dik a 7-8. h�tre. Mivel az eredm�nyes olt�shoz az sz�ks�ges, hogy az ellenanyagok alacsony szinten legyenek a k�lyk�kben, olt�s ut�n j�p�r napig (kb. 2 h�t) nincs v�dve a kutya az utcai parvov�russal szemben. Nagyon fontos �ppen ez�rt, hogy ilyenkor ne �rintkezzen m�s kuty�kkal, ne vigy�k oda, ahov� sok kutya j�r. M�g mindezek ut�n is tov�bbi vesz�lyforr�s, hogy a parvov�rus nagyon ellen�ll� �s rag�lyos v�rus, �gy cip�talpunkon, utcai ruh�zatunkon vagy egy�b rag�lyfog� t�rgyakon hazavihetj�k. Teh�t fontos tov�bb� a z�rt tart�s, a k�zmos�s kuty�z�s el�tt, valamint az, hogy utcai ruh�zatunkkal a kutyak�lyk�k ne �rintkezzenek. Ezek betart�sa ut�n is javasolt a t�bbsz�ri olt�s (a magas kock�zati csoportokba tartoz�akn�l h�romszori olt�s is er�sen meggondoland�!).

A kuty�k k�t�h�rtya-gyullad�sa

A kuty�k leggyakoribb szembetegs�ge. Ha a gyullad�s sor�n termel�d�tt v�lad�k sav�s, k�nnyszer� vagy ny�lk�s, akkor k�t�h�rtya-hurutr�l, egy�b esetekben k�t�h�rtya-gyullad�sr�l besz�l�nk. Leggyakoribb form�i a k�vetkez�k:

– Heveny k�t�h�rtya-hurut. Okai k�z�tt szerepelhetnek szembe ker�lt idegen testek (pl. rovarok), a szemh�j hib�s befordul�sa (entropium), a szemh�j hib�s kifordul�sa (ectropium), a szemh�j pillasz�reinek szab�lytalan �ll�sa (trichiasis, illetve districhiasis), mint mechanikai okok, k�miai anyagok (pl. enyh�bb savak, illetve l�gok), vitaminhi�ny (pl. A-vitamin hi�ny), v�rusos fert�z� betegs�gek (pl. szopornyica), illetve er�s napf�nysug�rz�s. A k�t�h�rtya kipirult, duzzadt, f�jdalmas. A kutya bels� szemzug�nak t�j�k�n ny�lk�s-hurutos v�lad�k jelenik meg, ez csorg�t alkothat. A szemr�s a norm�lisn�l sz�kebb. A szembe ker�lt idegen testeket halad�ktalanul el kell t�vol�tani. Egy�b esetekben a kiv�lt� k�rokok kik�sz�b�l�se �s szemcseppek felhaszn�l�sa sz�ks�ges.

– Id�lt k�t�h�rtya-hurut. Ugyanazok a k�rokok id�zik el�, mint a heveny k�t�h�rtyahurutot, hat�suk azonban intenz�vebb �s tart�sabb. A k�t�h�rtya m�rs�kelten kipirult, a duzzanat enyh�bb fok� �s t�m�tt. A bels� szemzug t�j�k�n kev�s a s�r� v�lad�k. A b�ntalom kezel�se hosszadalmas, nagy t�relmet �s gondoss�got ig�nyel. A szemcseppeket, illetve szemken�cs�ket gyakran v�ltoztatni is kell.

– T�sz�s k�t�h�rtya-gyullad�s. �ltal�ban az id�lt k�t�h�rtyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tart�s mechanikai hat�sok, por vagy f�st id�zik el�. A k�t�h�rtya alatti nyirokt�sz�k megduzzadnak. A k�t�h�rtya kipirult, megvastagodott. Fokozott a k�nnyez�s, a kutya vakarja, d�rzs�li a szem�t. Gy�gykezel�s hasonl� az id�lt k�t�h�rtyahurutn�l le�rthoz. S�lyosabb esetben el�zetes �rz�stelen�t�s ut�n a nyirokt�sz�ket kapar�kan�llal elt�vol�tjuk.

– Gennyes k�t�h�rtya-gyullad�s. Gennyeszt� bakt�riumok okozz�k. Kialakulhat allergi�s alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegen testek el�id�zte s�r�l�s �s fert�z�s k�vetkezt�ben alakul ki. A k�t�h�rtya �l�nkv�r�s, duzzadt, a szemr�sb�l b�s�ges gennyes v�lad�k �r�l.

A b�ntalmat s�lyos f�nyker�l�s �s f�jdalmass�g k�s�ri. S�lyosabb esetben �ltal�nos t�netek is megfigyelhet�ek (l�z, b�gyadts�g, gyenges�g, �tv�gytalans�g). Idegen testek okozta gennyes k�t�h�rtya-gyullad�s eset�n az idegentestet halad�ktalanul elt�vol�tjuk. Antibiotikumos kezel�st helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban �ltal�nos t�netek l�ptek fel, akkor tabletta vagy injekci� alkalmaz�sa is sz�ks�ges.

– �lh�rty�s k�t�h�rtya-gyullad�s. Okai k�z�tt szerepelhetnek mar� hat�s� vegyszerek (leggyakrabban oltott m�sz), forr� f�st vagy folyad�k. L�trej�het gennyeszt� bakt�riumos fert�z�s ut�n, illetve s�lyos A-vitamin hi�ny k�vetkezt�ben. A k�t�h�rtya fel�let�n v�konyabb, k�nnyen lev�laszthat� �lh�rty�k tal�lhat�ak. Ezek az �lh�rty�k hosszan elh�z�d� esetben az alappal szorosan �sszef�ggenek �s nehezen elt�vol�that�ak. A vegyszereket azok term�szet�vel ellent�tes savval, illetve l�ggal k�z�mb�s�tj�k. Minden egy�b esetben az alapbetegs�get gy�gykezelj�k.

Napf�ny okozta b�r
gyullad�s

(collie nose)

Az ilyen b�rgyullad�s az intenz�v napf�nynek hirtelen, szoktat�s n�lk�l kitett, pigmentmentes b�rfel�leteken az iboly�nt�li sugarak hat�s�ra k�vetkezik be. A b�r kipirosod�sa, f�jdalmass�ga, p�rk�k keletkez�se f�leg az orrh�ton, orrt�kr�n, szemh�jakon, ajkakon �s f�leken figyelhet� meg.

A betegs�gre a sk�t juh�sz (ez�rt nevezik a probl�m�t collie-nose-nak) �s a vele rokon kutyafajt�k hajlamosak. A b�rgyullad�s az orrh�tnak az orrt�k�rrel hat�ros ter�let�n kezd�dik.

A b�r kipirul, sav�s gyullad�s, fek�ly, k�s�bb p�rkk�pz�d�s figyelhet� meg. Ritk�n az elv�ltoz�s az orrny�l�sokra �s az orrkagyl�kra is r�terjed. Az intenz�v napf�nyhat�s elker�l�se ut�n a folyamat spont�n gy�gyul�snak indulhat. S�lyos esetben gl�kokortikoid �s antibiotikum-ter�pia sz�ks�ges, helyileg �s �ltal�nosan is.

A kuty�k orr�t, egy�b nem pigment�lt b�rfel�leteit f�nyv�d� ken�ccsel be kell kenni. K�l�n�sen az er�s, d�lt�ji naps�t�st�l kell �vni a napf�nyre �rz�keny b�r� kuty�kat.